Ahogyan végigrohantam az erdő sűrűjében csak arra gondoltam, hogyan jutottunk el idáig. Annyira boldogok voltunk pár órával együtt. Egymást öleltünk, karjaink egymás testét simogatták, bőrünk egymásba simult. Egyszerre nevettünk és minden olyan tökéletes volt. Nem értem, hogy tehette ezt velem. Hogy érdemelhettem ezt ki? Mégis hogyan?

- Mégis miért hoztál ide, John?
Az arcán hatalmas, önelégült vigyor terült el. Zöld szemeit egy pillanatra rám szegezte, majd ismét az útra figyelt. Ujjaival szorosabban ölelte körbe a kocsi kormányát, majd indexelés nélkül lekanyarodott balra. Egy erdő szélén álltunk meg. A fák kellemesen ringatóztak, és még felhúzott ablaknál, és a motor morgása mellett is hallottam a madarak csicsergését.
- Most komolyan. Mennyasszony rablás?- vigyorodtam el

Cintey idegesen mászkált fel-s le a szobájában. Nem értette, hogyan történhetett meg mindez. Hogyan lett Loki lelke ily’ sötét. Talán a testvére miatti versengés miatt vált ilyenné. De ez csak egy tipp volt. Senkinek sem mondtak semmit Asgard-ban Odin király másodszülött fiáról.
- Miért, Loki?

- Ugyan már Victoria, nagyon jó lesz!
Annamaria arcáról még vésővel sem lehetett volna levakarni a vigyort. Arca tündökölt, a szeme pedig az izgatottságtól tündökölt. Mégis mi a francnak ígértem meg neki, hogy elmegyek vele arra az átkozott bálra? Elég nagylány ő már, hogy képes legyen magára vigyázni. Vagyis legalábbis eddig ezt hittem.  Nem mer egyedül elmenni az éves aratóbálba, és nem mer találkozni a híres-neves Adam Scottal, a város nagymenő sztárfocistájával. Jaj. Helyesbítenék magamon. Feltörekvő sztárfocistájával. Eddig csupán csak várt az ajánlatokra.
- Csak miattad. – sóhajtottam.

Hollywood. Amerika filmvárosa. A legszebb tájak, exkluzív klubok, filmsztárok házai. Őszintén. Ki ne akarna eljutni ide? Gyönyörű nők, szinte meztelenen, a strandon, és megannyi napbarnított bőrű, elképesztően helyes férfi. Minden józaneszű ember vágya. Történetünk főszereplője Victoria Howarts. Ex Eurovíziós fellépő, Edward Grimes volt barátnője, és két sikeres film főszereplője. Mára már nem kell egy rendezőnek sem, a zeneiparból pedig már úgymond kiégett. Csupán a tánc maradt neki. Tánc a megélhetéséért. Lelke mára már darabokban, és nem ugyan az, aki régen volt.